A Szonda Ipsos felmérése alapján a magyarok egyre tudatosabban vásárolnak, bár továbbra is az ár a meghatározó és ez sajnos sok esetben a minőség rovására megy, mégis évről-évre jobban odafigyelünk, hogy mi kerül a kosárba.

A megkérdezettek 75% tudatosan figyel arra, hogy magyar terméket vásároljon, de mindössze 40%-a ügyelt arra, hogy amit vásárol az "egészséges" is legyen. A tavalyi évben 10% nőt a biotermékek iránti kereslet ami nagyon jó hír, reméljük ez a  szám továbbra is emelkedni fog. Vajon külföldön milyen szempontok szerint vásárolnak a „tudatos” fogyasztók? Megvásárolható az egészség?

Az ár, nem a minőség alapján döntünk!

Az elmúlt esztendőben, már mi magyarok is tudatosabban vásároltunk élelmiszert, mint pár éve, derült ki a Szonda Ipsos 2009 decemberében készített felméréséből. Az egyre divatosabb –hazai és külföldi - élelmiszer expók néhány kiállítója azonban úgy látja, még mindig nem elsősorban a minőség, hanem az árfekvés alapján döntjük el, mi kerül a kosárba.

A Szonda Ipsos 2009 decemberében – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatósága megbízásából – készített felmérése szerint a megkérdezettek közel 80%-a megnézi a csomagoláson a termékek származását, 75%-uk pedig tudatosan figyel arra, hogy magyar terméket vásároljon. Az alapvető élelmiszerek közül a legfontosabb termékek, amelyeknél elsősorban a származási helyet vesszük figyelembe, a pékáruk, a tojás, a baromfi, egyéb húskészítmények és a tejtermékek.

A prémiumáruk közül a szeszesitalok és az édességek állnak a lista legvégén, vagyis ezeknél figyeljük legkevésbé azt, hogy hazai termékek-e. A felmérésből kiderült, hogy egyre inkább, a tavalyi évhez képest közel 40%-kal többen figyelünk arra, hogy magyar terméket vásároljunk, és az elmúlt évben több mint 10%-kal nőtt azoknak a fogyasztóknak a száma is, akik rendszeresen vásárolnak biotermékeket. 2009-ben a válaszadók mindössze 40%-a ügyelt arra, hogy egészséges legyen,, amit vásárol. A felmérés szerint a magyarok 66%-a szereti a bőséges adagokat, ami szintén nem az egészségtudatos táplálkozás híveinek elvét – többször kevesebbet – tükrözi.

Ezzel szemben jó hír, hogy a napi gyümölcsfogyasztást majdnem minden magyar fontosnak tartja, s törekszik is ennek betartására. Legtöbb esetben azonban még mindig az árcímkén múlik, hogy magyar árut vásárolunk-e, vagy a minőség rovására az olcsóbb terméket választjuk. Az eredmények összességében mégis derűlátásra adnak okot, hiszen évről-évre jobban figyelünk arra, mi kerül a kosárba.

A nem alapvető élelmiszerek, mint a magyar csokoládékülönlegességek, a bioméz, a borok és pálinkák azonban még mindig nagyobb népszerűségnek örvendenek a külföldiek körében. A Berlinben megrendezett Grüne Woche (Zöld Hét) nevű élelmiszer-kiállítás legnagyobb sztárjai is ezek a hungarikumok, a magyar bioméz, a pálinkák és borok lettek. Molnár Imréné, a Magyarországon egyedülálló, fűszernövényekkel ízesített bioméz gyártója szerint a mézkülönlegességek külföldi sikere annak köszönhető, hogy a nyugat-európaiak nem csak tudatosabban táplálkoznak, de szinte minden esetben nagyobb bizalmat szavaznak annak a terméknek, amelynek tudják az eredetét és azt, hogy nincsenek vegyszerrel kezelve.

„Itthon még mindig az olcsóság a mérvadó. Kint már felismerték, hogy az egészséget nem lehet megvásárolni, megőrizni kell, mégpedig jobb minőségű élelmiszerekkel, tartósítószer- és vegyszer mentes tápanyagokkal.” – mondja a bioméhész.

Juhász Miklós a Zsindelyes Pálinka marketing igazgatója szerint Magyarországon még mindig inkább az árfekvés és nem a minőség dönti el, mi kerül a kosárba. Juhász elmondta „A pálinkával szerencsés helyzetben vagyunk, hisz azt csak Magyarországon lehet előállítani, így egy sikeres, a szaktárca által is támogatott marketinggel viszonylag rövid időn belül is nagy eredményt tudunk elérni, mondjuk éppen a német piacon.”

A Zsindelyes a teljes szortimentjével, 57 féle pálinkával volt jelen a berlini és a budapesti Foodapest nevű vásáron is. Nemzetközi tapasztalataik alapján mindketten egyetértenek abban, hogy a külföldi vásárlók tudatosabbak, tehát inkább vásárolnak hazai élelmiszert, mint importból szármázót, ha annak megvan a hazai megfelelője. A berlini Grüne Woche vásáron az idei év díszvendége Magyarország volt. Hazánkat 42 kiállító képviselte, amelyek közül sokan részesültek már valamilyen uniós támogatásban (AVOP, NVT, ÚMVP). A Zsindelyes harmadik pálinkafőzdéje és a hozzá kapcsolódó érlelő például szintén közösségi forrás segítségével épült meg.

A kiváló minőségű magyar élelmiszereknek köszönhetően az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment), illetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében hazánk indítja útjára az Élelmiszerlánc Világhetet 2010. augusztus 17. és 22. között. Ennek keretében a Budai Vár ad otthon az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozónak, amelynek központi témája a hús és húsipari termékek lesznek.

Forrás: Insomnia

(Forrás: vitaminsziget.com)